A fogamzásgátlás 1968 óta emberi jog.[1]
A fogamzásgátlás 1968 óta alapvető emberi jognak számít. Minden gyermek joga, hogy kívánt, méghozzá önmagáért kívánt gyermekként foganjon meg, és hogy felnőve elmondhassa: szeretőbb szülőket, jobb kort s helyet nem is kívánhatna. Ez csak úgy megy, ha az emberek hozzájutnak a fogamzásgátlóhoz, és a hozzá kapcsolódó tudáshoz, különben olyan esetekben is megfogannak gyermekek, amikor felnőve nem tudnák ezt elmondani (pl. ha szülei kapcsolata instabil, vagy nyomorba születik, netán háborús övezetbe).
Bár ebben a vezetők már a múlt században megegyeztek, azóta nem igazán vették komolyan. Így történhet meg, hogy az évi több, mint 200 millió nemzés közel felét, és a 130 millió születés negyedét legalább az egyik szülő nem is kívánta.[2] A népességnövekedés minden gazdasági, környezetvédelmi, fejlesztési, segély, béke, stb. erőfeszítésünket elnyeli. Ha pedig valójában nem is kívánt, csak megtörténik velünk, akkor az azt jelenti, hogy a népességnövekedés egy igazi természeti csapás.
Mit tehetsz a szegény világban élő kortársaidért, hogy ők is rettegés nélkül élvezhessék a szerelmet?
Miért a gazdagok kiváltsága a fogamzásgátlás? Annak hiánya kockázatossá és stresszessé teszi a szerelem és az intimitás megélését (lásd: nemi betegségek, nem kívánt terhesség) valamint a nem kívánt szülések révén a családok elszegényednek, illetve még mélyebbre süllyednek a szegénységcsapdába (ez egy ördögi kör).
Emellett minden embernek joga van a szexuális oktatáshoz. Kiszámolták, hogy ha a világon minden nő hozzájutna a középiskolai képzéshez és a fogamzásgátlás eszközeihez és a hozzá kapcsolódó tudáshoz, akkor annyira lecsökkenne a születésszám, hogy végre elkezdene csökkenni a világnépesség.[3] Várhatóan egészen addig csökkenne, amíg elérnénk a fenntarthatóságot, megszűnne a zsúfoltság, és enyhülne az erőforrásokért folyó küzdelem. Ekkor várhatóan újra megnőne a kedv a gyermeknevelésre, és beállna egy dinamikus egyensúlyi állapot. Vannak olyan szervezetek, amik ennek elérésén dolgoznak, mint pl. a BOCS Alapítvány.
A szegény lányok is tanulhassanak!
A szegény lányoknak kevesebb lehetőségük van a tanulásra, emiatt beszűkülnek a lehetőségeik. Ez azt jelenti, hogy képzettség nélkül az egyetlen „karrier”, amit választhatnak, az az anyaság. Kutatások kimutatták, hogy az általános iskola elvégzése eggyel, míg a középiskola hárommal csökkenti a tervezett gyermekek számát.[4] Ugyanakkor ez önmagában nem elég, ugyanis a fogamzásgátlókhoz való hozzáférés híján a tinédzserkori szülés iskolából való kimaradást eredményez, amit a legtöbben utána már sohasem végeznek el (ez is ördögi kör).
Sőt, még egy alattomos jelenség is megfigyelhető ezzel kapcsolatban. Előfordul ugyanis, hogy a sokgyerekes szegény családokban a legnagyobb lányra bízzák a kistestvéreket, akik emiatt gyakran kimaradnak az iskolából, és sokszor csak úgy menekülhetnek ebből a helyzetből, hogy maguk is családot alapítanak (ez is ördögi kör).[5]
Világszerte sok száz millió nő kétségbeesetten szeretné megtervezni, hogy hány gyereke legyen, és mikor, de nincs hozzá eszköze, tudása, vagy joga. A családtervezési lehetőségek megteremtése ezt a tragikus helyzetet oldja meg. A lányok oktatása pedig lehetővé teszi, hogy a nők rendelkezzenek saját sorsuk felett, és mérhetően csökkenti a tervezett gyermekek számát.
Mit tehet Magyarország a globális túlnépesedés kérdésében?
A párok által nem kívánt foganások megelőzése tudást, jogokat és eszközöket kíván. Az 1994-es kairói ENSZ népesedési világkonferencia két évtizedre szóló programja e három dologra koncentrál. Mindaz, ami elősegíti pl. a nők oktatását, a nők jogait és a családtervezési eszközök hozzáférhetőségét, az javítja az emberiség népesedési helyzetét.
Magyarország 1996 óta tagja az OECD-nek, 2004 óta az EU-nak, így azon fejlett országok közé tartozik, amelyek egy 1971-es ENSZ határozat szellemében segítik az ún. fejlődő országokat. Ennek az ún. nemzetközi fejlesztési együttműködésnek fontos része a termékenységgel kapcsolatos egészségügy, oktatás és emberi jogok. Az elemzések világosan mutatják, hogy nem a kényszerintézkedéseknek, hanem épp ellenkezőleg, a nők jogainak, oktatásának és munkához jutásának van döntő szerepe a születésszám csökkenésében. És mivel a lányok oktatása és a fogamzásgátlás eszközeinek biztosítása rendkívül hatékony, így kishazánk szerény hozzájárulása meglepően nagy hatást tudna elérni.
[1] http://www.un.org/en/development/desa/population/theme/rights/
[2] https://www.guttmacher.org/fact-sheet/adding-it-up-contraception-mnh-2017
[3] https://bocs.eu/gyik/
[4] http://en.unesco.org/gem-report/sites/gem-report/files/girls-factsheet-en.pdf
[5] https://abcug.hu/visszarantja-a-csalad-a-roma-kislanyokat/
