A klímaváltozás okai és következményei
A globális klímaváltozásokban alapvetően három tényező játszik szerepet. Az első az úgynevezett üvegházhatású gázok (ÜHG) légköri koncentrációja (ezek növelik a hőmérsékletet), a második a Nap sugárzó teljesítménye (ez is növeli a hőmérsékletet), a harmadik pedig az aeroszolok (finom részecskék) a légkörben (ezek anyaguktól függően növelhetik és csökkenthetik is hőmérsékletet, bár az emberek által kibocsátott aeroszolok hatása összességében csökkenti).[1]
A Nap teljesítménye az évmilliárdok alatt szabályosan ingadozott, miközben egyenletesen, de lassan nőtt.[2] Ehhez az élővilág tudatlanul is alkalmazkodott; a széndioxid légköri koncentrációja az ember megjelenése előttig összességében csökkenő tendenciát mutatott,[3] így a kettő nagyjából kiegyensúlyozta egymást (bár a múltban is voltak voltak klímaváltozások).[1] Az aeroszolok légköri koncentrációja leginkább vulkánkitörések során szokott megnövekedni, illetve az ember okozta légszennyezés miatt.[1] Ugyanakkor az egyre tisztább működésű motorok révén az ember által kibocsátott aeroszolok mennyisége az elmúlt évtizedekben újra csökkenni kezdett, emiatt hőmérsékletcsökkentő hatásuk enyhül.[1] Az üvegházhatású gázok kibocsátása viszont tovább nő, és ez okozza a gondot.[1] Elmondható tehát, hogy a jelenlegi klímaváltozásért elsősorban az emberi tevékenység a felelős.[4]
A légkör által elnyelt energia nő, emiatt pedig felborulnak a viszonylag stabilan működő időjárási rendszerek. Ezt leginkább úgy érzékeljük, hogy megváltoznak az évszakok, erősödnek a viharok, és egyre gyakoribbá válnak a szárazságok. Mindez súlyosan érinti a mezőgazdasági termelést (ami emelkedő élelmiszerárakat és éhínségeket eredményez), gyakoribbá válnak az erdőtüzek, a heves esőzések és a viharok pedig életeket követelnek, és súlyos anyagi károkat okoznak.
Mit tehetsz a klímaváltozás megállításáért?
Az ember számos dolgot megtehet a klímaváltozás enyhítése érdekében életmódja megváltoztatása révén. Lemondhat a repülésről, az autózásról és a húsevésről, áttérhet megújuló energia használatára, újrahasznosíthat, moshat hideg vízben, mellőzheti a szárítógépet, és lecserélheti az izzókat. Ezek a legtöbb üvegházhatású gázkibocsátással járó emberi tevékenységek, amik közül az átlagember szinte mindet csinálja, és még többet. Éppen ezért egy idő előtti, vagy nem kívánt nemzés megelőzése szükségszerűen többet jelent, mint mindez együttvéve, ráadásul jóval olcsóbb és egyszerűbb!
A tudományos eredmények alapján a leghatásosabb egyéni klímavédelmi stratégia egy baleset-teherbeesés folyamatos megelőzésének támogatása. Ezáltal húszszor annyi ÜHG-kibocsátást tudunk megelőzni, mint a második lehatákonyabb módszerrel, vagyis az autómentes életmóddal. Ez utóbb módszernek pedig háromszor akkora a klímavédelmi hatása, mint a növényalapú táplálkozásnak, és tízszer akkora, mint az újrahasznosításnak. Persze ezeket egyszerre is lehet alkalmazni, ha valakinek van hozzá kedve.[5]
Az alacsony egy főre jutó karbonlábnyom sok lemondással jár, több időt, és sok esetben több pénzt igényel, mint a kényelmes életmód, amire milliárdok vágynak. És bár kétségtelenül példamutató és dicséretes, ha így élünk, ne legyenek illúzióink annak hatásával kapcsolatban… Ha csak azzal foglalkozunk, hogy az egyéni kibocsátásunkat csökkentsük, de nem törődünk azzak, hogy közben nő a népesség, akkor erőfeszítésünk összességében hasztalan lesz. Ugyanis minden zöld aszkétára jut legalább száz olyan, aki alig várja, hogy a modern fogyasztó kényelmes, ám pazarló életmódját élhesse – jórészt olyanok, akiket szüleik igazából nem is kívántak! Az idő előtti, illetve nem kívánt nemzések megelőzése tehát elengedhetetlen a klímaváltozás megfékezése érdekében.
Mennyire hatásos a lányok oktatása és a fogamzásgátlás biztosítása a klímavédelemben?
Egy, a klímaváltozás visszafordítására irányuló átfogó tervvel kapcsolatos elemzés (Project Drawdown) a családtervezést és a lányok oktatását a top 10 működőképes megoldások között azonosította (a 80-ból). A kettő együtt 2050-ig 120 gigatonnával csökkentené az ÜHG-kibocsátásokat – többel, mint a szárazföldi és tengeri szélfarmok együtt.[6] Ebben az összehasonlításban a fogamzásgátlás elérhetővé tétele és a lányok oktatása a 6. illetve a 7. helyen szerepelnek, noha elválaszthatatlanul összetartoznak ebből a szempontból. Hogy ha összeadjuk őket, akkor ez szerepelne az első helyen, amit alátámaszt a több mint 15 ezer tudós által tavaly novemberben közreadott “Az emberiségnek szóló második figyelmeztetés” c. tanulmánya.[7] A civilizáció fennmaradása érdekében az emberiség legsürgősebb első lépése az, hogy meg kell fékezni a globális népességnövekedést.
A QFPC karbonkreditek révén egyszerre segítheted a fogamzásgátlás emberi jogának érvényesítését, és semlegesítheted saját karbonlábnyomodat. Többet szeretnél tudni? http://qfpc.bocs.eu
Források:
[1] https://archive.epa.gov/epa/climate-change-science/causes-climate-change.html
[2] http://faculty.wcas.northwestern.edu/~infocom/The%20Website/end.html
[3] http://www.co2science.org/subject/c/summaries/carbondioxide.php
[4] https://climate.nasa.gov/causes/
[5] http://iopscience.iop.org/article/10.1088/1748-9326/aa7541/pdf
[6] https://www.drawdown.org/solutions
[7] http://climenews.com/tudastanusitvany
