A nemi betegségek rövid összefoglalója.
Bakteriális fertőzések
– Szifilisz (vérbaj, bujakór, franciakór, luesz)
A szifilisz (syphilis) egy nemi úton terjedő betegség. Kórokozója a Treponema pallidum nevű, pallidum alfajú spirochaeta baktérium. A fertőzés elsősorban szexuális úton, de anyától gyermekre is terjedhet a terhesség ideje alatt vagy a szülés során, ez esetben veleszületett, vagyis kongenitális szifiliszről van szó.
– Chlamydia
A chlamydia (ejtsd: klamídia) egy nemi betegség, amit a Chlamydia trachomatis nevű baktérium okoz. A chlamydia vaginális, anális, és orális szex utján is terjedhet, valamint az újszülöttre a szülés során, ha az anya fertőzött.
– Gonorrhea (kankó, tripper)
A gonorrhea (vagy gonorrhoea) nemi érintkezéssel terjedő bakteriális fertőzés, mely a nemi szervek és a húgyutak gyulladását okozza. Tünetei férfiaknál sokkal szembetűnőbbek: fehéres-gennyes váladék, amely a húgycsőnyílásból ürül. A húgyutak gyulladása fájdalmas is lehet, vizelési nehézséget okoz. Nők fertőzése nemritkán tünet nélkül lefolyik, ám tovább fertőzhetnek. Jelentkezhetnek tünetek, mint például: méhnyakgyulladás, hashártyagyulladás vagy petevezetékgyulladás, de ízületi gyulladást is létrehozhat. A meddőség egyik legfőbb oka.
A Neisseria gonorrhoeae nevű Gram-negatív coccus baktérium okozza (gonococcus). Néha más testrészekre is átterjedhet, ám a baktérium rendkívül érzékeny a környezeti hatásokra, ezért a fertőzés csak szoros nyálkahártya-kontaktussal történik (köhögéssel, nyállal tehát nem terjed). A tünetek a nemi aktus után 3-5 nappal jelentkeznek.
– Mycoplasma
A mycoplasma (ejtsd: mikoplazma) baktériumok nemzetsége, melyben 10 különböző, embert is megbetegítő faj található. A leggyakrabban megbetegedést okozó fajok: Mycoplasma pneumoniae (légúti megbetegedések), Mycoplasma hominis és genitale (húgyúti és nemi szervek fertőzései, illetve újszülöttkorban a kötőhártya gyulladása), Mycoplasma orale (száj- és garat gyulladásos megbetegedése) és a Mycoplasma salivarum (száj- és garat, íny fertőzései).
Gombás fertőzések
– Candida
A Candida élesztőgombák nemzetsége. Sok faj ártalmatlan potyautas, vagy akár szimbiózisban élnek velünk. A nyálkahártyákon és a bélrendszerben is jelen vannak. A Candida albicans nevű faj a normál flóra résztvevője. Az egészséges szervezetben igen ritkán fordul elő az enyhe lefolyású betegségekért (pl. szájpenész) felelős kórokozó. Viszont legyengült immunrendszerű betegeknél súlyos, gyakran végzetes kórfolyamot indíthat el.
Az antibiotikumok szedése elősegíti a gombás fertőzéseket. Bár a nők jobban ki vannak téve a genitális (nemi szervi) élesztőgomba-fertőzéseknek, a férfiaknál is jelentkezhet. A tartós antibiotikumhasználat férfiak és nők esetén is növeli a fertőzés kockázatát. A cukorbetegségben szenvedők, vagy legyengült immunrendszerű betegek, pl. HIV-fertőzöttek jobban ki vannak téve az élesztőgomba-fertőzésnek.
Vírusos ferzőzések
– Herpesz
A herpesz a bőr és a nyálkahártya, esetleg az idegrendszer herpeszvírus okozta megbetegedése.
Első tünete a bőrpír és a viszkető érzés. Ezután kis területen égő, viszkető érzéssel járó sűrűn egymás mellett elhelyezkedő, csoportos hólyagocskák jellemzik. A hólyagocskák fájdalmasak és átlátszó, világossárga folyadékot tartalmaznak. A környéki nyirokcsomók megduzzadnak, de nem gennyednek el. A herpesz többnyire ártalmatlan megbetegedés, viszont makacsul visszatérő, többnyire fájdalmas ezért meglehetősen kellemetlen. A folyadékkal telt hólyagocskák kezelés nélkül is leszáradnak, és a betegség 8-10 nap alatt, a beszáradt hólyagocska helyén kialakult pörk leesése után, nyom nélkül gyógyul.
Közvetlen érintkezés útján terjednek, testnedvekkel vagy egy fertőzött egyén sebeivel. Akkor is fertőzhet, ha a tünetek nem jelentkeznek. A genitális (nemi szervi) herpesz nemi úton terjedő betegségnek számít. Akár az újszülött is elkaphatja a szülés során, ha az anya fertőzött. A fertőzés után a vírusok az idegsejtekbe vándorolnak, ahol élethosszig megmaradnak.
– Hepatitisz A
A hepatitisz A egy, a májat megtámadó fertőző betegség, amit a Hepatovirus A (HAV) terjeszt. Sok esetben nincs tünet, különösen a fiatalok esetén. A fertőzés, és a tünetek megejelenése közötti idő két és hat hét között van (már ha egyáltalán megjelennek). Amikor előjönnek, akkor jellemzően nyolc hétig tartanak, és a következők lehetnek: hányinger, hasmenés, sárgaság, láz, és hasi fájdalom (a máj nagyobbik része a jobb oldalon van).
Jellemzően ürülékkel szennyezett étel vagy víz fogyasztása révén terjed, de egy fertőzött személlyel való kapcsolat által is. Bár a gyerekeken gyakran nem jelentkeznek a tünetek, ha fertőzöttek, másokat is megfertőzhetnek. Egy fertőzés után az egyén immúnissá válik egész életére. A diagnózis vérvizsgálatot igényel, mivel a tünetei sok más betegségre is illenek.
– Hepatitisz B
A hepatitisz B egy, a májat megtámadó fertőző betegség, amit a Hepatovirus B (HBV) terjeszt. Akut (hirtelen fellépő) és krónikus (hosszan tartó) betegséget is okozhat. Sokaknál nem jelentkeznek a tünetek a kezdeti fertőzés után. Némelyeknél hamar viszont hamar jelentkeznek a betegség tünetei: hányás, sárgaság, fáradtság, sötét vizelet, és hasi fájdalom. Ezek a tünetetk általában néhány hétig tartanak, és a kezdeti fertőzés ritkán okoz halált. A tünetek a fertőzéstől számítva 30, de akár 180 nap múlva is megjelenhetnek. A legtöbb krónikus formában szenvedőnél nincs tünet, ám később kialakulhat májcirrózis (májzsugor) vagy májrák.
A vírus fertőzött vér és testnedvek által terjed, és az újszülött is elkaphatja szülés közben, ha az anya fertőzött. Intravénás droghasználat, vagy nemi érintkezés útján is terjed. Nem terjed viszont kézfogás, közös evőeszközhasználat, csókolózás, ölelés, köhögés, tüsszentés, vagy szoptatás útján. A diagnózis vérviszgálattal igazolható.
– Hepatitisz C
A hepatitis C vírusos fertőzés, amelyet a hepatitis C-vírus (HCV) okoz. A kórkép elsősorban a májat érinti, de a máj sokrétű funkcióinak károsításával az egész szervezet súlyos állapotba kerül, emellett a kórokozó más szervekben is elterjed és azokat is megbetegíti. Lappangási ideje 2-25 hét. A hepatitis C gyakran tünetmentes, a krónikus fertőzés azonban a máj hegesedéséhez, majd több év után májzsugorhoz vezethet.
A hepatitis C főként vérrel való érintkezés útján terjed intravénás droghasználat, nem steril orvosi eszközök alkalmazása, és vérátömlesztés során.
– HPV
A humán papillomavírus (HPV vagy Human Papillomavirus) egy víruscsoport, mely a bőrön és a nyálkahártyákon okoz elváltozásokat.
A HPV-fertőzések legnagyobb része nem okoz tüneteket, és magától elmúlik. Néhány emberben viszont a vírusok fennmaradnak, és egy részükben szemölcsöt illetve rákmegelőző állapotot jelentő hámfelmaródást (léziót) okoznak. Ez a bőrállapot növeli az esélyét a méhnyak, szeméremajkak, hüvely, pénisz, végbélnyílás, száj és torok rákos megbetegedései kialakulásának. Mivel a HPV-fertőzések döntő része spontán megszűnik, a legtöbb ember nem is tudja, hogy fertőzött volt.
– HIV
A HIV (Human Immunodeficiency Virus, magyarul emberi immunhiány-előidéző vírus) egy embert fertőző vírus, az AIDS nevű betegség kórokozója. Az emberi szervezetet a fertőzésektől óvó immunrendszert támadja meg, azt évek alatt elpusztítva, védtelenné téve a szervezetet más betegségekkel szemben.
Paraziták
– Trichomonas
A trichomoniázis (trichomoniasis) a hüvely vagy a húgycső megbetegedésével járó nemi betegség, melyet a Trichomonas vaginalis nevű ostoros egysejtű okoz. A kórokozó megfertőzheti mind a nők, mind a férfiak húgyutait és ivarszerveit, a tünetek azonban főleg nőknél jelentkeznek, égő-viszkető érzés, hüvelyfolyás formájában.
– Rühatka
A rühatka (Sarcoptes scabiei) egy aprócska élősködő ízeltlábú, ami belefúrja magát a bőrbe, és rühösséget okoz. Ez azt jelenti, hogy a rühatka anyagcsere maradványaira (ürülék, levedlett kültakaró) adott immunválasz miatt foltokban bőrpír és bőrelhalás alakul ki. Mivel a különböző rühatka-fajok erősen gazdaspecifikusak, ezért az emberi rühösség csak embertől kapható el. A fertőzés főként testi érintkezéssel terjed, például emberről emberre, kutyáról kutyára stb.
– Lapostetű
A lapostetű (Pthirus pubis) egy élősködő rovar, mely az emberi szőrzetben él és vérrel táplálkozik. Az emberen ruhatetű (Pediculus humanus humanus) és fejtetű (Pediculus humanus capitis) is él.
